Az augusztusban megfigyelhető részvénypiaci esések a hazai alappiacot is érzékenyen érintették, a BAMOSZ adatai szerint 76 milliárd forintot vesztettek az alapok, ha még ez nem lett volna elegendő, akkor 110 milliárd forint volt a tőkekiáramlás. Ez összességében 190 milliárd forintos vagyoncsökkenés, amire 2008 októbere óta nem volt példa a szektorban. Az egyetlen pozitívum, hogy a lakossággal ellentétben a visszaváltások az államhoz köthetők, hiszen az átkerült nyugdíjpénztári vagyont pénzzé kell tennie, hogy legyen pénz a nyugdíjak kifizetésére és egyéb kiadásokra. Ráadásul a kilátások az év hátralevő részében nem túl rózsásak, hiszen még több százmilliárd forintnyi papírt kell értékesítenie az államnak.
Augusztusban tovább folytatódott a hazai befektetési alappiac vagyoncsökkenése, az állomány közel 190 milliárd forinttal 3488 milliárd forintra csökkent. Ilyen mértékű visszaesésre utoljára a válság kitörésekor, 2008 októberében volt példa. A vagyon éles esése mögött több fő tényező is meghúzódott, a legnagyobb érvágást a volt nyugdíjpénztári vagyon visszaváltásai jelentették, az állam még a nagyon heves piaci zuhanások közepette is nagyjából 100 milliárd forint értékben váltott vissza nyilvános és zártvégű alapokat - derül ki a BAMOSZ legfrissebb adataiból.
Mint azt már korábban említettük, az államnál június végén körülbelül 1000 milliárd forint értékben voltak forintos és devizás befektetési jegyek és ETF-ek, amelynek a visszaváltása csak ütemezetten történik meg. A portfólió nagyságát a piaci teljesítmények is befolyásolták a visszaváltások mellett, nem csoda, hogy az augusztusi piaci turbulenciákat látva időlegesen felfüggesztésre került a papírok értékesítése.
A lakossági oldalon is inkább a visszaváltók voltak túlsúlyban, azonban érdekes módon az elmúlt hónapok ereszkedése után a pénzpiaci alapok friss tőkét tudtak bevonni, ami akár a reálhozam-kifizetésekkel is kapcsolatban lehet. A banki adatok még nem látjuk, azonban nagy valószínűséggel a hiteltörlesztésre és fogyasztásra fel nem használt összegeket a lakosság betétbe vagy befektetési alapokba fogja helyezni leginkább, utóbbi esetben pedig a pénzpiaci alapok lehetnek a versenyképes termékek.
A 100 milliárd forint feletti visszaváltások augusztusban már önmagukban elegendők lettek volna, főleg úgy, hogy júliusban is hasonló mértékű volt a tőkekivonás, azonban a tőkepiaci környezet elromlása komoly veszteséget hozott a szektornak és így a befektetőknek. A vezető részvényindexek augusztusban hihetetlen esést könyvelhettek el, az MSCI feltörekvő piaci indexe dollárban 9,2 százalékot esett, míg a globális részvényindex 7,3 százalékot. A BUX sem tudott az eladói nyomás elől menekülni, a 14,5 százalékos esés viszont nemzetközi szinten is kimagaslónak számított. A kötvénypiac némileg immunis tudott lenni, az RMAX és a MAX index is emelkedni tudott 0,5 és 1,3 százalékkal.
A veszteségek szektorszinten 76 milliárd forintot értek el, ami kiegészülve a 110 milliárd forintos visszaváltással már közel 200 milliárd forintos mínuszt jelentett a szektornak. A kilátások koránt sem kedvezőek, a nyugdíjpénztári vagyon az államnál még mindig jelentős, a visszaváltások pedig az év hátralevő részében egészen biztosan folytatódni fognak, hiszen a nyugdíjak kifizetésére 530 milliárd forintra van szükség, valamint 260 milliárd forintra az áfa visszafizetése miatt. Ráadásul még akkor nem is beszéltünk a nagy állami vállalatok adósságátvállalásáról és a PPP projektek kiváltásáról, amire már viszont lehet nem lesz erőforrás.
A tőkeáramlási adatok mélyére pillantva azt láthatjuk, hogy a pénzpiaci alapokon kívül minden alapkategóriában a visszaváltások kerültek túlsúlyba. A legnagyobb eladói nyomás a zártkörű alapoknál és a részvényalapoknál jelentkezett, ez a két kategória, amely az állami visszaváltásoknak a leginkább ki van téve. A BAMOSZ adatai szerint a részvényalapok vagyona egyetlen hónap alatt 16,7 százalékkal csökkent, míg a zártkörű alapoké 22,8 százalékkal. A hónap során a kötvényalapokból 10 milliárd forintos összegeket vontak ki, míg a lakosság körében népszerű ingatlan- és tőkevédett alapok is közel 2 milliárd forintot veszítettek a visszaváltások miatt.
A hozamok tekintetében már nem volt ennyire egyértelmű a kép, a zártkörű- és részvényalapok a kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat miatt természetesen jelentős leértékelődést szenvedtek el, azonban több alapkategória is szépen szerepelt, köztük kiemelendő az abszolút hozamú alapok köre, amelyek 1,3 százalékos hozamot tudtak elérni. A dobogó másik két fokán a tőkekiáramlással jellemezhető kötvény- és ingatlanalapok álltak, 0,5-0,7 százalékos havi teljesítménnyel.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
