Portfolio signature

Íme a 100 éves MNB története bankjegyeken és érméken keresztül

Hergár Eszter, MNB
|
Katus Magdolna, MNB
Száz évvel ezelőtti megalakulása óta a Magyar Nemzeti Bank kétféle pénznemet bocsájtott ki bankjegyek és pénzérmék formájában: a szűk húsz esztendőt megélt, ám annál emlékezetesebb utat befutó pengőt, valamint a ma is használatos forintot. Mindkét pénz többször megújult, hol kényszerből, hol biztonsági okokból vagy korszerűsítési szándékkal. A százéves történelmet a Pénzmúzeumban őrzött bankjegyeken és érméken keresztül idézzük most fel.
A legforróbb fizetési trendekről, az AFR 2.0-ról és a csalásokról is szó lesz a Portfolio Financial IT rendezvényén. Regisztráció itt!

Az első világháború után az egyre növekvő infláció a korona fokozatos romlását hozta magával, miközben az aranykészletek is apadtak. A pénzromlás annyira felgyorsult, hogy 1924 közepére egyértelművé vált: a válságot csak külső segítséggel lehet felszámolni. A pénzügyi segítség, a 250 millió aranykorona összegű kölcsön a Népszövetségtől érkezett, az Angol Bank 4 millió font sterling előlegével pedig – amely megteremtette az új jegybank számára szükséges nemesfémfedezetet – létre lehetett hozni 1924 júniusában a Magyar Nemzeti Bankot. Az új intézmény első elnöke a jogi doktor Popovics Sándor lett, aki korábban pénzügyminiszterként majd az Állami Jegyintézet elnökeként is tevékenykedett, valamint tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának.

popovics s

A népszövetségi kölcsönnel sikerült megfékezni az inflációt,1925-ben pedig megszületett az új, aranyalapú pénznem és a pengőérték bevezetéséről szóló törvény. Egy pengő 12 500 koronát ért, ám 1926. augusztus 25-től a magasabb címletű, úgynevezett korona államjegyeket, az átszámítási kulcsnak megfelelően pengő értékre felülbélyegezve hozták forgalomba, mert az MNB új pénznemre szóló bankjegyei még nem készültek el.

100pengo

Kossuth Lajos „megüzente” az új magyar fizetőeszköz nevét

Az új pénznem nevének kiválasztását heves vita előzte meg, mindenképpen olyan elnevezést kerestek, amelynek hagyománya volt a magyar pénztörténetben. Így esett a választás az 1849-es kétforintos Kossuth-bankón olvasható „pengő-forintra”. Az első pengő címletű bankjegyek 1926. végén jelentek meg a fizetési forgalomban, 5, 10, 20, 50 és 100 pengős címletekben. Az 50 és 100 pengősökön II. Rákóczi Ferenc, illetve Mátyás király arcképe szerepelt, az 5 pengősre Széchenyi Istvánt, a 10-esre Deák Ferencet, a 20-asra Kossuth Lajost nyomtatták. Az új pénznem váltópénze a korábbi fillér maradt.  Az első pengősorozatot Helbing Ferenc tervezte, míg az 1927-ben kibocsátott 1000 pengős bankjegy már Egri Zoltán nevéhez köthető. Az első pengő-bankjegysorozat kicserélése után mindössze egy alkalommal került új bankjegyforgalomba: 1936-ban egy 10 pengős.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés