Az elmúlt három évben világszerte inflációs sokkhatások érték a világot, de a világ gazdagjai nagyrészt átvészelték ezeket a privátbankárok és a befektetési szakemberek szerint – számol be a Financial Times.
Április 10-én parlamenti választásokat tartottak Dél-Koreában, amely előzetesen kiélezett harcot ígért; szinte fej-fej mellé mérték a vezető pártokat. Az eredmények végül jelentős meglepetést hoztak, az ellenzék tarolt, hatalmas erőre tettek szert a törvényhozásban. A választópolgárok többségében a belpolitikában érzett elégedetlenségüket fejezték ki a szavazáson, a döntésük mégis akár a teljes távol-keleti erőviszonyokra hatást gyakorolhat.
Tíz európai közül több mint nyolc (82 százalék) szerint régiójában jó az életminőség, 65 százalékuk régiójuk jelenlegi gazdasági helyzetét is pozitívan ítéli meg - derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérésből.
Az Európai Központi Bank (EKB) fogyasztói felmérése (CES) több meglepő eredményt szállított a házartások költési szokásainak változásáról. Első pillantásra például furcsa lehet, hogy az uniós állampolgárok kereslete az alapvető szükségletekhez szükséges áruk iránti is visszaesett, miközben például a megtakarításaikat sem sajnálták arra, hogy tübbet utazhassanak. A közüzemi kiadásoknál pedig csak csekélymértékű elmozdulások látszanak. Mindez pedig azt jelezheti, hogy tartósan átalakulhat a fogyasztási szerkezet.
A fenti, idézőjelben lévő cím talán túlzónak és hatásvadásznak tűnik, ugyanakkor meglehetősen hűen adja vissza valóságot. (Írásunk címét többek között a következő hír inspirálta.) Már amennyiben „valóság” alatt a hazai média, illetve a politikai közbeszéd egy része által az elmúlt években Svédországról kialakított képet értjük. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ez a narratíva mennyiben tartható, amennyiben tudományos szempontok szerint összegyűjtött adatok és percepciók segítségével tárjuk fel azt, hogy valójában mit is tudunk a svéd társadalom állapotáról, és mit látunk, ha mindezt Magyarországgal hasonlítjuk össze. Jelen írás egy most kezdődő kutatás első eredményeit foglalja össze.
Az Al-Jazeerán jelent meg egy beszámoló az indiai fegyveresek bevetéséről az ukrajnai frontvonalon. Az elmondások szerint a toborzók jól kidolgozott terv szerint győzik meg az embereket a szerződés aláírásáról, majd aztán teljese más történik, mint amiben előzetesen megállapodtak.
Dél-Afrikában az elmúlt évtizedek legszárazabb februárja volt, ami széles körű terméskiesést okozott, áramhiányt idézett elő, és az amúgy is megemelkedett élelmiszerárak további emelkedésével fenyegetett. A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i Éghajlati Veszélyek Központjának előzetes adatai szerint Zambia, Botswana és Zimbabwe nagy részén rekord kevés csapadék hullott a feljegyzések 1981-es kezdete óta.
A Tesco megemeli az angliai dolgozók fizetését, a lépésre részben amiatt van szükség, mert emelkedik a minimálbér, a kiskereskedelmi láncok pedig próbálják megtartani a dolgozóikat, írja a BBC.
Rekordalacsony volt a születések száma Dél-Koreában tavaly, 7,7 százalékkal esett vissza az előző évhez képest - derül ki a dél-koreai statisztikai hivatal jelentéséből. De mi áll a rendkívül alacsony születésszám mögött?
Egy friss tanulmány szerint Kína a világ legdrágább helye, ha gyereknevelésről van szó, az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva itt költenek a legtöbbet a szülők gyermekükre – írja a Reuters.
2024-re a versenyben élő cégek elértek egy olyan szintre, hogy további béremelést csak a működésük hatékonyságának növelésével tudnak kitermelni. Mindenki tapasztalja, hogy a német diszkontban milyen gyorsan nyitnak új kasszát, ha torlódnak a vásárlók, milyen gyorsan húzza le a termékeket a kasszás, aki 2 perccel előtte még boltvezető-helyettes, árufeltöltő volt, és a hitelkártyánkat milyen gyorsan fogadja el a rendszerük ellentétben más boltokkal. Ezért (is) tudnak hatékonyabban dolgozni és magasabb bért kínálni, mint a többi bolt. Ez más iparágakra is igaz: nagyon eltérő hatékonysággal dolgoznak a magyarországi cégek. A hazai cégek termelékenysége nemzetközi összehasonlításban kihívásokkal teli, ami miatt a további bérnövekedés nem biztos, hogy könnyen végrehajtható.
A világ öt leggazdagabb embere 2020 óta több mint kétszeresére, 869 milliárd dollárra növelte vagyonát, miközben a világ legszegényebb 60%-a - közel 5 milliárd ember - veszített vagyonából - írja a Guardian az Oxfam jelentése nyomán.
Az Egyensúly Intézet negyedévente megjelenő szegénységkutatásában azt vizsgálja, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora összegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A legfrissebb adatfelvétel alapján a nyár óta egy magyarnak jellemzően havi nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. A megkérdezettek szerint az átlagos szintű megélhetéshez személyenként havi nettó 350 ezer forintra van szükség. A gondtalannak vélt élethez szükséges összeg tekintetében nem történt változás: 2023 év végén is havi nettó 600 ezer forintra volt szüksége egy átlagos honfitársunknak.
Jövőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek.
Az állami cégeknél gyakorlatilag csak a Magyar Postánál dőlt el, hogy milyen fizetésemelésekkel próbálják megtartani a dolgozóikat. A MÁV-Volán csoportnál egy rövid, egynapos sztrájkkal már elindította a bérharcot a volánbuszosok szakszervezete. Egyelőre olyan távolnak egymástól az álláspontok, hogy csak január közepén ülnek újra tárgyalóasztalhoz a cégcsoport és a szakszervezet vezetői. A Magyar Villamos Műveknél valószínűleg simább lesz a megállapodás, a víziközmű cégeknél pedig komoly tárgyalások várhatók. A munkáltatók általában 10% alatti bérajánlattal rukkolnak elő, de a dolgozók ennél többet szeretnének.
A török központi bank december 21-én 250 bázisponttal, 42,5 százalékra emelte elsődleges kamatlábát. A piac ezt a lépést várta. A bank bejelentette, hogy ez az agresszív szigorítási ciklus "a lehető leghamarabb" befejeződik, válaszul az évek óta eszkalálódó inflációra.
Történelmi magasságokban járt az amerikai tőzsdeindex.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az igazságügyi minisztérium hozta nyilvánosságra. Biden kampányígérete teljesülhet.
Aggodalomra adhat okot a madárinfluenza ugrása.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.